Aquincum

a római korban Magyarország dunántúli részén az elsőrangu városok egyike volt, Pannonia keleti felének meg éppen fővárosa, hol a helytartó székelt. A Közép Duna folyásának mintegy közepén, kanyarulatához közel feküdve, hol két hatalmas barbár nép területe érintkezett, nevezetesen az Alföldön lakó sarmata-iazygoké s a mai Nógrád- és Hont megyékben tartózkodó quadusoké, a legalkalmasabb pontnak kinálkozott, honnan a birodalmi határ (limes) a barbárok betörései ellen megvédhető volt. – Fekvését illetőleg nem lehet semmi kétség. Nemcsak Ptolemaeus meghatározása (II, 15, 3), mely Aquincumot a dunaparti városok sorában az északi szélesség 47o 30’ alá helyezi, utal a mai Ó Buda helyére, hanem a város nevével ellátott számos felirat s az épületmaradványok sokasága is, melyek eddig Ó Budán napfényre kerültek. – Feliratokban, nevezetesen a hivatalos mérföldköveken neve rendesen AQ. rövidítéssel fordul elő, de teljesebb formái is olvashatók, így egy mérföldkövön (CIL III 6466) 230-ból: AQVINCo; egy Róma városi feliraton (Orelli 506); Aquinci, egy másikon (Henzen 6791) Rómából: Aquinq; egy katonai diplomán (D. XXVI): Aquin(censi); egy ó budai kövön (CILIII3485): Aqui(ncensium), stb. Egyéb forrásokban nevének változatosabb alakjaival találkozunk: Ptolemaeusnál (II 15. 3): ’Akouinkon; az Itinerarium Antoninien (245. l.): Acinquo; a peutingeri táblán: Aquinco, ellenben Idatiusnál (Fasti 294-ből); Acincum, hasonlókép Ammianus Marcellinusnál (XXX, 5) s a Notitia Dignitatumban is, Sidonius Apollinarisnál (458-ból); Acincus szerepel. – Régebben a nevet latin eredetünek nézték s a legközönségesebb felfogás az volt, mely aquae quinque összetételéből magyarázta. Ma már minden kétségen felül áll, hogy celta származású, mint Pannonia legtöbb római városáé. Salamon Ferencz (Budapest Története I. 122. l.) «Ak-ink» összetételből magyarázza, mely jelenthet vízdúst vagy vízszegényt egyaránt. – Aquincum celta eredetü neve csak úgy magyarázható meg, hogy a római város egy meglevő celta telepítvény helyén, vagy legalább attól nem messze épült föl.

Déli táborkapu - Porta principalis dextra A porta principalis dextra itt helyreállított formájában a 2. század második felében épült. Az emeletes, négyszögletes kaputornyok két, egyenként 3,5 m széles kapunyílást fognak közre. Az építményen többször végeztek kisebb javításokat, átépítéseket. A kapu használatának utolsó idejében a 4. század elején a keleti kapunyílást elfalazták, s csak a nyugati átjárón keresztül közlekedtek.

Contra-Aquincum római kori erőd, a pannóniai limes egyik fontos állomása. A 2. század elején épült, majd a 3. század végén alapjaitól átépítették. Maradványai Budapest V. kerületében, a Március 15. téren találhatók, nem messze az Erzsébet hídtól. Contra-Aquincum antik neve feltehetően Pesszion

A Szép Magyarország magazin ötvözi egy művészeti, történelmi, kulturális kiadvány szépségeit egy utazási és programajánló magazin értékeivel. Művészi fényképekkel, egyedi grafikákkal dolgozunk, ezért mondhatom azt, hogy a Szép Magyarország magazin több mint kép és szavak: üzenete túlmutat egy magazin keretein.